Hová tűnnek télen a méhek?

A közhiedelemmel ellentétben a méhek nem alszanak téli álmot, nem költöznek melegebb éghajlatra és nem várják dermedten a tavaszt. 

Egy méh a testsúlya felének megfelelő mennyiségű nektárt tud egyszerre szállítani. Ez azt jelenti, hogy 1 kiló mézhez 70-80 ezer forduló szükséges. Úgyhogy van mit kipihenni a hideg hónapokban…

Éppen ellenkezőleg – a méhek a téli hideg hónapokban fürtalakba húzódnak a kaptár belsejében, hogy hőszigetelő réteget képezzenek a belső mag felé, ahol az anya van. Szárnyuk és torizmuk rezegtetésével hőt termelnek, ezzel is védekezve a megfagyás ellen. Bár egyetlen méhecske nem képes 1-2 C-nál jobban a környezete fölé emelni testhőmérsékletét, kívül a telelő fürt külső részében 7-8 fok, a belsejében pedig  – ahol az anyaméh van –  24-25 fok van a fiasításmentes időszakban. A tavasz közeledtével, mikor beindul a fiasítás, 35 fokos meleget kell produkálniuk a méheknek.

A túléléshez szükséges energiát a méhecskék a nyári hónapokban gyűjtött és elraktározott mézből nyerik. 

Ahogy a meleg hónapokban a méhek segítenek bennünket, úgy segítjük mi őket a télvíz idején. Hogyan segítjük a méheket télen?

1. Etetés

A méheket ősszel be kell teleltetni. A tél átvészeléséhez egy méhcsaládnak körülbelül 15 kg élelemre van szüksége. Ha a nyári pergetések után a méhkaptárban raktározott mézmennyiség ősszel nem elég, akkor a méhcsalád etetésre szorul. Ehhez a méz kiváltására cukorból és vízből kevert szörpöt használunk. Augusztus végén, szeptember elején sűrű szirupot készítünk (1 kg cukorhoz 6 dl vízet adunk) és rakunk a méhkaptárba, hogy azt még a nyári méhek hordják be és raktározzák el a sejtekbe. (vannak nyári és téli méhek? Igen, de erről majd legközelebb részletesebben mesélünk)

2. Hőszigetelés, takarítás

Leszűkítjük az életterüket, így csak azt a részt kelljen „fűteniük”, ahol éppen tartózkodnak.

Fiasításmentes időszakban nincs szüksége külső takarásra a méhcsaládnak, amikor azonban január végén, február elején a méhanya elkezdi a petézést, ahhoz, hogy a szükséges 35 fokos meleget elérje a telelő fürt hőmérséklete, külső, hőszigetelő takarásra van szüksége a méheknek. Ezért fontos, hogy gondosan hőszigeteljük a kaptárokat és ügyeljünk a megfelelő szellőztetésre is…

3.Védelem

Az elegendő mennyiségű táplálék biztosításs mellett fontos a méhek téli nyugalmának megőrzése is. A röpnyílás leszűkítésével óvjuk a méhkaptárt, nehogy egér, cickány, vagy más rágcsáló jusson a beltérbe és mozgásával felkavarja a méhcsaládot… ez ugyanis akár a család teljes kipusztulásához vezethet.

Ügyelni kell arra is, hogy nehogy faágak érjenek a kaptárhoz, szeles időben ugyanis a kopogás és dörzsölődés is megzavarhatja a méhek nyugalmát.

Kárt okozhatnak a cinkék és harkályok is a kaptáron való kopogtatásukkal – ezzel szintén meg tudják zavarni a telelő fürt nyugalmát nem beszélve arról, hogy az enyhe időben kijáró méheket is megeszik. A madarak ellen védőhálóval tudunk védekezni, rafinált méhészként pedig a méhestől messzebb készíthetünk nekik egy madáretetőt, hogy téli, havas időben a kaptárak helyett az etetőhöz szokjanak.

Honnan tudjuk, hogy mi folyik a méhkaptárban télen, és hogy élnek-e bent a méhek?

Sztetoszkóppal hallgatózunk 🙂

Ha halk, egyenletes a zúgás a kaptár belsejében, akkor minden rendben, ha azonban hangos, valószínűleg valami zavarja őket. Ha néma a kaptár, akkor sajnos elpusztult az állomány.

De nagyon szorítunk, hogy az idei tél a méhek számára igazán kedvező legyen!


3 Comments

  1. Jankai Gyöngyi

    Kedves Csernavölgyi család!

    A madáretetős videón keresztül találtam a honlapjukra, és nagyon megörültem, mert Nagymányokon gyerekeskedtem. Sok kedves emlékem van abból az időszakból.

    Vegetáriánus vagyok, és egy ideje mézet sem eszem, mert azt olvastam, hogy kizsákmányolják a méheket. Virágport pedig azért nem, mert sok méhnek leszakad a lába gyűjtés közben. Én pedig tisztelem az életet.
    Olyan szépen írnak a méheikről, a természet szeretetéről, hogy kezdtem azt érezni, hogy lehet, hogy van egy hely, ahol a méheknek hagynak annyit a saját eledelükből, hogy ehessék azt télen. És erre megtaláltam ezt az oldalt 🙁 hogy cukros vizet adnak nekik a mézük helyett télen.
    Egyébként szabadon legelő tehénét tejet fogyasztom nagy ritkán, szabadon, kakas nélkül tartott tyúkok tojását eszem, faházban sem laknék, bár nagyon tetszik, a mézet is szeretem, a virágport is, de az élet az én élvezetemnél is előrébb való. Sajnos így sem tudok minden életellenes dolgot kihagyni, tudom, de törekszem rá.
    Az egyik videójukon mondták,(a méh családot fogják be), hogy a méhcsalád elpusztulna az atkafertőzés miatt egy-két éven belül. Egy másik oldalon pedig kiderül, hogy igazából csak az anya él tovább, mert kaptár méheiből is csak a késői kelésű méhek élik meg a következő évet, mert a többi belepusztul a sok munkába 🙁
    Ellentmondás érzek a videóból, és leírtakból, azaz, hogy végülis a természetben is élnek addig, mint a kaptárakban, de lehet, hogy én értek félre valamit.
    Kívánom, hogy Önöket is érintse meg ez az érzés, és egyszer Önök is azt gondolják, hogy megéri az érzés, hogy nem tesszük az állatokat kiszolgáltatottá az embernek, és nem élünk vissza erőfőlényünkkel, cserébe azért a sok jóért, amit adnak nekünk. Talán lehet így is mézet termelni, legfeljebb nem tart el egy családot, és tudom a megélhetés ma nagyon nehéz, de talán mégis lehetséges.
    Kérem ne vegyék támadásnak az érzéseimet, sokkal inkább egy kérésnek, amit lehet hogy évek alatt tudnak csak teljesíteni, de biztos vagyok benne hogy jó érzéssel fogja eltölteni Önöket, hogy még közelebb kerültek a természethez 🙂

    Üdvözlettel
    Jankai Gyöngyi

  2. Erosz

    Kedves Jankai Gyöngyi!
    Fenti leveléhez szeretnék hozzászólni egy kérdéssel.:
    Mit vétettek a növények, hogy fenntartás, és skrupulus nélkül fogyassza nagy erőfeszítéssel megtermelt gyümölcsüket, gyökerét szárát, levelét, magját.
    Szerintem a tyúktojás is él még ha megtermékenyítetlen akkor is. A tejet pedig – tudni kell, hogy a borjakat rövidítik meg vele – ne fogyasszon semmiféle tejterméket se.
    Azért, hogy ne bántsunk semmiféle élő organizmust csak követ kellene enni, mert ha csak dögöt, és elhalt növényeket ennénk már akkor is veszélyeztetnénk a nekrofag állatokat,és a bomlasztó baktériumokat élelmük elfogyasztásával. Költözzünk ki a Holdra! Így tenne egy igazi “természetvédő”. Nem nagyon kedvelem az álszenteskedést.
    Így lenne teljes egy természetbarát.Ne csak egyoldalúan azt védjük, amibe belebotolunk, hanem az egységes egész bolygót.
    Tisztelettel: Erosz

  3. bandy

    én is méhész vagyok és kizsákmányolom a méheket sőt még cukorszirupot is adok nekik nehogy má a mézet egyék, ja és még atka ellen füstölöm őket, ja persze ez is állatkínzás és én sem iszok tejet mert szegény bocikat is kizsákmányolják a fejéssel. van öt kakasunk is de nem eszek tojást sem csak tenyésztem a csirkéket. minden nap viszont reggel kavicsot eszek persze víz nélkül mert a vízzel ha fogyasztom károsodik a természet délben homokot este pedig korhadt faáget eszek….

    szóval tisztelt gyöngyi te nagyon fordítva ülsz a bilin sosem bíztam a vegatáriánus emberekben ezután se fogok. ha értenél a méhészethez nem beszélnél ilyen MARHASÁGOKAT

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *