MÉHMÉREG


mehmeregA méhkaptár egyik csodaszere, a méhméreg, tulajdonképpen a méhek egy sajátos (a vipera méreghez hasonló) biológiai terméke; tehát a propolisszal, mézzel és virágporral ellentétben nem tartozik a növényvilágból származó méhészeti termékek közé.

A méhméreg a méhecske méregmirigyében termelődik. A folyamatosan termelődő méreg folyékony állapotban, a méreghólyagban tárolódik, majd egy vezetéken és a sebet ejtő fullánkon keresztül kerül az áldozat bőre alá. A méreg mennyisége egy kifejlett 2-3 hetes méhben kb 0,3 mg.

Fontos tudni, hogy a méhecske csak akkor szúr, ha veszélyben érzi magát, vagy ha már a teste megroncsolódott. A szúrás pillanatában az áldozatba szakad a fullánkja és méreghólyagja, melynek reflexszerűen tovább működik így a méreg teljes tartalma a sebbe kerülhet. A kiszakadt szervek miatt a méh elvérzik és elpusztul (tehát újra kell gondolnunk, hogy ki is valójában az áldozat).  

 

A Méhméreg gyógyító hatása

Bár nem ismerjük az összes alkotóelemének hatását, tény, hogy a méhmérget melitin, apamin, foszfolipáz és hialuronidáz csoportok alkotják, melyek az idegrendszerre gátló, a szívre és a mellékvese-kéreg mirigyekre pedig serkentõ hatást fejtenek ki.  A méhméreg jellegzetes aminosava a taurin, ami kizárólag a méhek vérében és bizonyos virágporokban fordul elő.

Az apiterápiás kezelések során leginkább a reumatikus fájdalmak, izületi gyulladások, idegzsába, szivárványhártya és ideghártya gyulladás esetén használják a méhdoktor eme csodaszerét. (Érdekes tény ugyanis, hogy  – az egyéb foglalkozásokkal szemben – a méhészek közül bizonyítottan sokkal kevesebben szenvednek reumában, vagy ha igen, sokkal enyhébb formában)

A méhméreg ráadásul közvetlenül és közvetve is mozgosítja szervezetünk védekező képességét.  

 

 A méhméreg terápia módjai

  • közvetlenül – méhszúrás terápia
  • steril méhméreg börbe fecskendczésével 
  • galvánáramos vagy ultrasonoforézás ionizálás méhméreggel 
  • méhméreg tarlalmú kenőcsök
  • helyi kezelés
  • belégzéses úton (inhalálva)
  • nyelv alá helyezve 
  • apiterápia, akpunktúra: a test bizonyos pontjain méhmérget fecskendeznek a bőr alá

 Az apiterápiás kezelések során egyébként az alkalmazott méhméreg mennyisége eltérő lehet, az egy csípés törtrészében található méregadagtól egészen mintegy 20 vagy több csípésig terjedő mennyiséget is elérhet.  

 

A méhméreg termelése

Magyarországon a méhméreg termelésnek nincsen még igazán nagy múltj, mivel a termelés különleges felszerelést és szakértelmet igényel. 

A termelés módja nagyvonalakban kifejezve azon alapszik, hogy a méheket szúrásra kell igényeljük. Ennek két fő módja van:

– a felingerelt méhecske egy gumihártyába szúr, melynek túloldalán nedvszívópapírral szívatjuk fel a kipréselődött mérget. A módszer nagy hátránya, hogy a méhecske elpusztul

– a méreg gyűjtés másik módja, hogy a méh szúrását egy műanyag vagy üveglappal fogjuk fel. A méreg oldószere az adott felületen a szabad levegővel érintkezve az elpárolog, majd a visszamaradt kristályos anyagot a lapról gyűjtjük be. A méhszúrásra egy gyenge áramütéssel késztetik a méheket, melynek köszönhetően azok nem pusztulnak el, sőt a lecsapolt méreg 3-6 nap alatt újra tud termelődni.

 

Méhszúrás  

 

A közhiedelemmel ellentétben nem létezik méhcsípés. A méhek ugyanis nem csípnek, hanem szúrnak.

A méhszúrásra az egyes élőlények különbözőképpen reagálnak. Az ember i szervezet viszonylag sok méhszúrást elviselni – egy átlagos, egészséges ember kb. 100 méhcsípést képes egyidejűleg elviselni, bár az orvosi szakirodalomban találunk extrém túlélési eseteket is. Ha a méhszúrástól a szúrás körüli terület, akezünk, arcunk, stb. feldagad, akkor még nem biztos, hogy allergiásak vagyunk. Legtöbb esetben inkább arról van szó, hogy a szervezetünk nem szokott hozzá a méhméreghez. (Igen, hozzá lehet szokni a méhméreghez. Ezért van, hogy a méhészek sokszor mindenféle védőfelszerelés nélkül dolgoznak a méhkaptárak mögött és bár több tucat szúrást kapnak egy nap alatt, mégsem vagy alig dagadnak fel. A méhszúrást követő fájdalom mértéke sajnos nem változik 🙂

Az allergiásoknak a méhszúrás által bevitt méreg perceken belül nehéz légzést, hányást, hideglelést, lázat, hasmenést okozhat. Ilyenkor a sérültet azonnal orvoshoz kell vinni!


9 Comments

  1. Varga László

    Üdvözletem!!!!
    Segítséget vagy tanácsot szeretnék kérni Önöktöl!!!
    Méhméreg gyüjtéshez meg van a felszerelésem csak az az apró probléma hogy egyenlöre nem találok olyan cégeket vagy esetleg személyeket akik ezt a “terméket” meg is vásárolnák!!!!
    Esetlegesen ha Önök tudnának ilyeneket segítségüket megköszönném!!!

  2. Hajdú Balázs

    Üdv!
    A kúrával kapcsolatban szeretnék elérhetőséget kérni!

    Köszönöm!

  3. Pörneczi Tamás

    Üdvözletem!
    Édesanyám keres olyan szakembert, aki méhszúrás terápiával foglalkozik.
    Tud ebben segíteni?

    Köszönettel!

  4. Kulcsár Kászlóné

    Üdvözlöm!
    Szintén szakembert keresek a méhméreg gyógykezelésével hazánkon belül.
    Nekem egy varsói klinikát ajánlottak, ami sajnos messze van.
    Előre is köszönöm!

  5. Révész Lajos

    Üdv!
    A méh méreg elszedéséhez szükséges “szerkezet”felől érdeklödnék,hogy néz ki
    miből áll,mekkora feszültség kell az érzékelőjének.Ha van valakinek ilyen
    milyen paraméterekkel rendelkezik.
    Előre is köszönettel!

  6. bertalan

    Békesség,
    Milyen anyanevelési mődszert követnek, és mit javasolnénak nekem, aki Angliában élő kicsike méhész vagyok.

    Isten áldását kívánva,
    Tisztelettel,
    bertalan

  7. Hollósy István

    Üdv!
    ugyancsak
    A méh méreg elszedéséhez szükséges “szerkezet”felől érdeklödnék,hogy néz ki
    miből áll,mekkora feszültség kell az érzékelőjének, mibe kerül a a beruházás, hol veszik át stb..
    várom válaszukat

    Köszönöm

  8. Timea

    Üdv!Szeretnék érdeklődni, hogy kik vásárolnák meg ezt a terméket és mennyibe kerülhet. Köszönön a segitséget!

  9. Anita

    Üdvözletem!

    A terápiák magyarországi elérhetősége felől szeretnék érdeklődni! Segítségüket előre is megköszönöm!

    Tisztelettel: Anita

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *